Üzenet a hegyről

A jóga (régen: yoga), szanszkritul: योग, a keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a budhizmus kulturális közegében.

A jóga művelője a jógi (szanszkritül a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek is nevezik).

A jóga célja a testi és a szellemi erők felébresztése. Eszerint alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg: testi és szellemi jógát.

A modern jóga gyakran tartalmaz a hinduizmusból származó tradicionális elemeket, mint például az erkölcsi és etikai alapelveket, a test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére szolgáló pózokat (az úgynevezett ászanákat vagy más néven tartásokat), a spirituális filozófiát, a guru által történő útmutatást, a mantrák (szent szótagok) ismételgetését, a légzés szabályozását és az elme meditációval történő elcsendesítését. 

Eredete                         

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patadszáli (Patanjali), a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik.

Az élet művészete   / William Hart/

Mindannyian békében és harmóniában szeretnénk élni és megszabadulni az oly gyakran átélt negatív érzésektől, a feszültségtől, a zaklatottságtól, a szenvedéstől. De vajon miért nem sikerül ez? Miképp valósíthatnánk meg? E kérdésekre próbál választ adni Az élet művészete.

Az élet művészete nem más, mint a bensőnkben zajló tudati és testi folyamatok mély megismerése, és ezzel a szenvedés alapvető okának feltárása. Ennek eszköze a Vipasszaná (vagy Vipassana) meditációs technika, amelyet bárki, világnézetétől függetlenül, elsajátíthat és gyakorolhat. 

A Vipassana belső valóságlátást jelent, tehát a test, a tudat, valamint kölcsönhatásuk megismerésének tiszta tudománya. A Buddha tanításának lényegét tükrözi; olyannak látni a dolgokat, amilyenek azok valójában, nem pedig olyannak, amilyennek látszanak. A meditáció segítségével, a belső valóság objektív szemlélésének útján haladva, fokozatosan megszabadulhatunk belső feszültségeinktől, félelmeinktől, így egyre boldogabb és békésebb életet élhetünk - magunk és mások javára.  

A yoga kulcsa: az 'arany középút', az egyensúly középvonala.

A nyugati bölcselet teóriákat állít és megmagyarázni igyekszik a lét lényegét. A yoga ezzel szemben nem elméletek felállítására törekszik, hanem a lét lényegének a közvetlen megismerése a célja! A yoga arra tanít, hogy vannak helyes és helytelen cselekedetek, - a helyesek elősegítik a fejlődést, a helytelenek pedig hátráltatják. Aki nem a saját tapasztalatai révén győződik meg a megismerés lehetőségeiről és valóságáról, az sohasem foghatja fel teljes mértékben a yoga lényegét. Először tudomásul kell venni a yoga állításait, azután elmélkedni kell azokon, végül pedig bensőleg át kell élni az igazságát.
                
A yogának számos ágazatát különböztetjük meg. Valamennyi más, egymástól eltérő irányt követve törekszik a végső cél felé. Céljuk azonban mindenkor egy és ugyanaz: a kötöttségekből való felszabadulás. Csupán a módszerük és az eszközeik különböznek. Valamennyinek a lényege megtalálható azonban abban az alapvető yogarendszerben, melyet Patandzsalinak yoga-aforizmái foglalnak magukban. 

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat